Egy igazi megvilágosodott román költő volt Mihai Eminescu. A Glossza című művében benne van minden, amit az elmúlt 10 évben tanultam, olvastam és a tapasztalataimból következtettem. Siddharta a Buddha szavai is hasonlóan írják le az utat a megvilágosodás felé. Szóval, ha valakinek nincs sok-sok éve, hogy megfejtse a szenvedés okát és rátaláljon AZ élet útjára, itt van egy térkép most, amit adok nektek, amit Eminescu adott. A műnek több fordítása is van, én most Dsida Jenő második, sokkal kifinomultabb és elvontabb művét választottam. A Glossza elolvasása előtt mindenki kapcsolja be a jobb agyféltekéjét és tegyen félre minden gondolatot, hogy tisztán tudja befogadni.
GLOSSZA
Évre év jön, évre év megy,
Minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
Vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
Nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábít, hajt előre,
Légy közömbös holtodiglan.
Áll a vásár este-reggel
És fülünkbe egyre zúgnak.
Ki törődik ily sereggel,
S ád hitelt e sok hazugnak?
Elhúzódva mindörökre
Csöndesen magadba révedj,
Amíg meddőn mennydörögve
Évre év jön, évre év megy.
Félre soha ne billentse
Agyad mérlegét a gyatra
Pillanat, mely üdv s szerencse
Képét hordja pillanatra,
S holt örömből nyerve lételt,
Úgy születik már halódón.
Hogyha érted ezt a tételt:
Minden új és minden ódon.
Oly színháznak véld a földet,
Hol a játék sohse fogy ki:
Egy színész öt maszkot ölthet,
Mégis tudod róla, hogy ki.
Őt páholják, vagy ő páhol?
A tanulság és az élv egy.
Néző légy, kit rejt a páholy,
Mi rossz és jó, meg ne tévedj.
Múlt s jövő, ha mérni kezded,
Egy levél két fele-lapja,
Végén látja, hol a kezdet,
Ki böngészni kézbe kapja.
Mind, mi csak volt vagy leendő,
Örök jelen földgolyódon,
Ám hogy hiú s elvetendő,
Vésd eszedbe minden módon.
Egy törvény alá van téve
Minden itt e tág piacra,
S tudja ég, hány ezredéve
Sír, nevet az ember arca.
Új szereplők, régi dráma.
Új palackok, régi lőre –
Csalódottak bölcs siráma:
Bízni balga, félni dőre.
Bízni balga, bízni légvár,
Eltiportak hogyha győznek,
Homlokodon csillag ég bár,
A fajankók megelőznek.
Félni dőre: szolgadölyffel
Egymást törik majd poriglan,
Barátságunknak ne ülj fel –
Nincs hullám, mely el nem illan.
Csillog és csal, mint varázslép,
A világ, e szép boszorka,
S lám helyetted színre más lép,
Rád szorult a csapda torka.
Száz bűbáj közt bújj keresztül,
Légy utadnak józan őre;
Jobb, ha még pillád se rezdül,
Bármi csábít, hajt előre.
Állj odébb, ha hozzád érnek,
Húnyj szemet, ha jó barát csal,
Látva mily mértékre mérnek,
Mit akarsz még jó tanáccsal?
Ki-ki osztozzék a jusson,
Lármázzék, ha nyelve csiklan.
Hogy a lelked révbe jusson,
Légy közömbös holtodiglan.
Légy közömbös holtodiglan,
Bármi csábít, hajt előre,
Nincs hullám, mely el nem illan;
Bízni balga, félni dőre.
Vésd eszedbe minden módon,
Mi rossz és jó, meg ne tévedj.
Minden új és minden ódon.
Évre év jön, évre év megy.
(1936/1974)
– Dsida Jenő fordítása –
Hát ez nagyon profin megszerkesztett, megírt vers és a tartalma is nagyon tetszett. Megpróbálom alkalmazni!