Boldog új évet minden Földlakónak!

Igen, itt van egy újabb évváltás. Valaminek a vége, valaminek a kezdete. Lehetőség a változásra… na persze. Miért ilyenkor akarunk változni? És miért nem változunk? Mire emlékezünk?

Az örök körforgás

Az év az életünk metafórája és a vége a halálunké. Az új év pedig az új életünk, az újjászületésünk. Tehát amire emlékeztetjük magunkat, hogy folytonosság van és ugyan kezdhetünk új életet és változhatunk, de az újat ott kezdjük, ahol az előzőt abbahagytuk. Ott állunk, ahová eddig hozott az utunk, de az hogy merre indulunk tovább, az a mostani döntéseinken múlik.

Az élet így egyrészről az ismétlésekről szól, a születés-halál-újjászületés körforgásáról, de nem egy zárt körről van szó, hanem egy folyamatosan fejlődő körforgásról, amit ha le kéne rajzolnom, akkor egy spirálként tudnám elképzelni, amit ha felülről nézek, akkor csak egy önmagába záródó körként látunk, de ha oldalról, akkor látszik, hogy nem ugyanoda ér a vége, ahol a kezdet volt.

Ez a szép az életben, a fejlődés lehetősége. Ezért nekem az a kívánságom minden Földlakónak, hogy fejlődjön és lépjen tovább! Engedje meg magának a változást, hogy ne ott fejezze be az évet, ahol az előzőt befejezte!

Legyen ez az év az eddigi életed legjobb éve és az elkövetkező életed legrosszabb éve!

2012 a változás éve

Gondolom már nem újdonság, hogy sokan várták már a 2012-es évet. Sok jóslat, jel és ősi tudás szerint idén valaminek vége lesz. Vége lesz egy korszaknak és egy új kezdődik. Azt is mondhatnám, hogy ITT AZ IDŐ. A változást természetesen ismerjük és látjuk nap, mint nap. A figyelmeztetéseket is olvashatjuk mindenfelől.

Nem kell félni. Nem kell megijedni. Nem is számít, hogy vége lesz-e a világnak vagy sem. Hiszen, ha mindig úgy élünk, mintha ez lenne életünk utolsó szakasza, akkor igazából nem számít, hogy mikor lesz vége. Téves illúzió a halhatatlanság és butaság, ha nem veszi tudomásul valaki a halandóságát. Minden elmúlik, minden változik.

Buddha megvilágosodásának az indító gondolata pont ez volt: felismerte, hogy minden változik, hogy semmi sem tart örökké. És az állandó, a mindig jelenlevő kutatása és megtalálása volt a megvilágosodása. A szó jelentése a felismerés, azaz megvilágosodik valami, rájövök valamire. Annak a törvényszerűségnek a felismerése, hogy változásban vagyunk folyton.

A másik szó, amit erre használunk a felébredés. Felébredni, de miből? Az álomból lehet felébredni, egy olyan állapotból, amikor a szemünk csukva van és nem azt a világot tapasztaljuk, ami igazából körbevesz minket. Tehát, ha fel tudunk ébredni, akkor most csukva van a szemünk és nem a valóságot tapasztaljuk.

Mégis a jelenlegi valóságunkhoz ragaszkodunk, ezt akarjuk megtartani és minden igényét, szükségletét kielégíteni. Nem törődve azzal, hogy az álomnak egyszer vége lesz mindenképpen és akkor bármit is tettünk és bármit is értünk el az álmunkban, az mind nem számít, mert egy teljesen más valóságra fogunk ébredni.

Ezzel most vissza is térek a 2012-es év jóslatához, a „világ végéhez”. Nem a világ végét jósolják igazából, hanem a változást, a felemelkedést (dimenzióváltás) és az emberiség felébredését. Bár ez valóban a jelenlegi valóságunk végét jelentheti, de ahogy az álomból felébredve reggel is megszűnik az álmodott világ, mi mégis tovább élünk, úgy az emberiség felébredése sem a mi végünket jelenti, csak az álmodott világunk végét.

A felkészüléshez egy kis iránymutatás azoknak, akiket megérintett ez a cikk: 2012 és a dimenzióváltás